Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2026 novemberi száma

A tartalomból:

Mindenszentek ünnepe, Halottak napja - Mindenszentek ünnepe a Római Katolikus Egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került. Mindenszentek ünnepe Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap. November 2-án, Halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről. Az egyház kezdettől imádkozik az elhunytakért. A Halottak napjáról először 998-ban emlékeztek meg, majd ez a 11. században, a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy Mindenszentek ünnepét követően az összes elhunytról is emlékezzenek meg. Az egyház az ünnepen bizalommal kér kegyelmet Istentől az elhunytaknak.

Konferencia a gyermekvédelemről - Gyermek- és ifjúságvédelmi továbbképzésre hívta az Egri Főegyházmegye lelkipásztorait, papnövendékeit, diakónusait, intézményvezetőit, pedagógusait és hitoktatóit Ternyák Csaba egri érsek 2026. október 16-ra. A „safeguarding, valamint az Egyház küldetése: rendszerszintű szempontok, etika és gondoskodás” címmel meghirdetett program előadója Hans Zollner jezsuita szerzetes, a római Pápai Gergely Egyetem Antropológiai Intézetének igazgatója volt.

A fővárosban kezdte, Mezőnyárádon folytatja a nevelőmunkát - Az egri bazilikában tartott egyházmegyei tanévnyitón vehette át a Szent Gellért-díj arany fokozatát Ternyák Csaba érsektől Szelei Katinka – hittanár, magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus; a mezőnyárádi Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola dolgozója.

A laudációban elhangzott, hogy a kitüntetett szolgálatában a hiteles keresztény életpélda, az evangéliumi értékek közvetítése és a fiatalok lelki nevelése áll a középpontban. Az intézmény katolikus lelkületének formálásában meghatározó szerepet tölt be. Feladatait örömmel és lelkesedéssel végzi, diákjait szeretettel vezeti az Egyház közösségébe. Nagy gondot fordít arra is, hogy tanítványait az elsőáldozásra és a bérmálkozás szentségének méltó vételére fölkészítse, lelki úton kísérje és támogassa. Hiteles keresztény életével nemcsak tanítványai, hanem kollégái számára is példát mutat. Munkáját alázattal, csöndes kitartással és önzetlen szolgáló szeretettel végzi.

(A teljes cikk az Egyházmegyei Hírek novemberi számában olvasható.)

Temessük el halottainkat! - Ha építkezés, során temetkezési helyet találnak, néhány darab csontból, vagy egyéb fosszíliából bámulatos dolgok derülnek ki. A temetkezési szokásból kiindulva magára az akkor élő emberre és kultúrájára is fény derül. Izgalmas feladat lenne elővételezni a mai temetkezési szokásokból, hogy kései utódaink száz- vagy ezer évek múlva mit tudnak meg rólunk. Halottak napja közelében nem a temetőről írok, hanem magáról a temetésről. Nem csak az izgalmas, hogy miként temetkeztek évszázadokkal ezelőtt, hanem az is, hogy miként temetkezünk ma.

Lássunk példát! Bekopogtat néhány feketébe öltözött személy a plébánia iroda ajtaján. A gyász fájdalmát növeli, hogy megannyi ajtón, ismeretlen helyen kell kopogtatni azoknak, akik hozzátartozójukat elveszítik. Az adminisztrációs feladat, és az, hogy ide-oda kell menni fárasztó ugyan, de a gyász feldolgozásának kezdeti lépése. Akkor, amikor az embernek zokogni lenne kedve, erőt kell venni és intézkedni, a veszteségből felocsúdni.

Segítség ilyenkor, ha a plébánia irodistája nem egyből az anyakönyv, az előjegyzési napló, netán a számlatömb után nyúl, hanem együttérzően tekint, és fölteszi az első kérdést: ki volt, akit gyászolnak? Ezekben az órákban az együttérzés valódi gesztusa ez a kérdés. Különösen, hogy újabban már nem föltétlenül vallásosak, akik hozzátartozójukat temetik. Miért egyházi temetést? – tenném föl a másik kérdést. És ilyenkor van lehetőség, hogy pár szóban elmondják azt, ami egyébként nem derülne ki. Mert ez volt a végakarata, mert a testvérét is így temették, vagy pedig azért, mert valamelyik hozzátartozó részt vett egyházi temetésen, és az olyan megnyugtató volt. Ilyenkor persze az is előjön, hátha mégis van Túlvilág?

A búcsúztató is ebben a beszélgetésben kerül elő. Azt kell ilyenkor leginkább szem előtt tartani, hogy az illető felekezet, amelynek szertartása szerint temetik, miként áll hozzá. A katolikus szertartású temetés kéri, ha lehetséges tekintsenek el, a személynevek említésétől. Ha azonban ősi tradíciók beágyazódása kívánja, akkor említhet neveket is, de sohasem bece-, gúny- illetve ragadványnevet.

Itt is igaz, a halottról csak jót, vagy semmit elv. Nem jó túlzásba esni. Olykor előfordul, hogy az Evangélium szavait messze felülmúló magasztalásba megy át a temetési gyászbeszéd. Nem való ilyen dicséret, hiszen a jelenlévők általában ismerik azt, akinek eljönnek a temetésére. Ha visszafogott a méltatás, és az üdvösség felé irányítja a figyelmet, jobban eleget tesz a szándéknak, hogy pap temesse.

Előfordul, hogy a ravatalozóhoz érve slágerzene vagy nem oda való ének szól. A szertartást végző lelkipásztornak olykor jelentős erőfeszítésbe kerül, e dallamok világából visszahozni a gyászolók figyelmét.

Már nem általános, hogy koporsóban temetik halottjaikat a rokonok. Elterjedt használata van az urnának. Az elmúlt évek egyikén adott ki a Hittani Dikasztérium a temetéssel kapcsolatban erről egy instrukciót. Ad resurgendum cum Christo (Feltámadva Krisztussal) kezdetű útmutatása azt erősíti meg a katolikus hívekben, hogy a temetés legteljesebb formája az elföldelés, a sírba tétel. Megengedett ugyan a hamvasztás is – ha az nem a test feltámadásának hitigazságát tagadja. Mert a feltámadás olyan hitigazság, amit Krisztus feltámadása óta hittel vallunk. Erről tesz tanúságot Gárdonyi Géza is, aki sírjára az egri várban ezt íratta: „Csak a teste.”

Juhász Ferenc

Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza