"Isten embere volt ő köztünk" - örök nyugalomra helyezték Csókay Károly atyát

Ternyák Csaba egri érsek által főcelebrált gyászmise keretében, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium udvarán búcsúztak családtagok, paptestvérek, ismerősök és diákok, a május 15-én, 99 éves korában elhunyt Csókay Károly jezsuita szerzetestől, június 10-én.

A szertartás kezdetén a külföldön tartózkodó András Attila tartományfőnök visszaemlékező gondolatait Koronkai Zoltán olvasta fel, aki később szentbeszédében úgy fogalmazott: Csókay Károly Isten embere volt, egy Istentől meghívott ember.

A jezsuita szerzetes ezután Csókay Károly életútjának azon fontos állomásait idézte fel, amelyek a családi húsipari vállalattól vitték egészen az Isten szolgálatáig. A hit ébredezése a jezsuita gimnáziumban, a kommunista üldözés, amely Belgiumba, majd Franciaoszágba vitte útját, Párizs, ahol megerősödött benne az isteni hívás sugallata, vívódásai, majd a végső döntés az Isten mellett.

„… ez vezette egész életében Isten országáért dolgozni, hirdetni a mi Urunkat, Jézus Krisztust, és Károly atya bárkivel is találkozott, és valóban akár alkalmas volt, akár alkalmatlan volt, Isten szeretetéről beszélt, tette ezt a chilei bányászok között, vagy éppen itt az avasi lakótelepen, a montreali magyarok között, vagy éppen a kurzillóban, lóháton vagy gyalog, szószékről vagy gyóntatószékben, személyes beszélgetésekben, mindenütt Jézus Krisztusról és a mennyei Atya végtelen szeretetéről beszélt.”

Koronkai Zoltán visszaemlékezett Csókay atya külföldi misszióira, kiemelve Chilét, ahol a legszegényebbek között élt és épített templomokat, plébániákat, közösségeket. Ő volt városunk Miskolc igazi lelki atyja – fogalmazott. Számtalan embernek adott vigaszt, reményt, és különös tehetsége volt ahhoz, hogy a szívekbe lásson. Olyan ember volt ő, aki Isten szemével látott és Jézus szívével szeretett – fogalmazott a helyi jezsuita elöljáró.

A szentmise végén Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott, Koronkai Zoltánhoz hasonlóan neki is két szó jut eszébe Csókay Károlyról: Isten embere.

„Amikor először találkoztam vele, ez volt az első benyomásom róla. Még meg se szólalt, csak ránéztem, ő Isten embere. Ez sugárzott a tekintetéből, a mozdulataiból, és amikor megszólalt, akkor ez jött át a szavaiból is. És azóta is minden találkozásom ebben erősített meg. Isten embere volt ő köztünk, bízunk benne most már a mi emberünk lesz az Istennél.”

A szentmisét követően Mozgó Endre gimnáziumi igazgatóhelyettes, egyházközségi elnök úgy jellemezte Csókay Károlyt: olyan ember volt, akiből sugárzott a szeretet, a türelem és az emberek iránti mély figyelem. Nemcsak hivatásból, hanem szívből. Meghallgatott, bátorított, tanított és vigasztalt. Imádkozott értünk, mert ő valóban másokra figyelt, nem önmagára - hangsúlyozta.

Csókay András idegsebész a család nevében búcsúztatta nagybátyját. Mint elmondta Károly atya beszédeiben mindig át tudta adni Jézus feltámadásának a biztos hitét. Hiszen a legfontosabb a hitünkben, hogy higgyük a dicsőséges testben való saját föltámadásunkat, ugyanúgy, ami Jézussal megtörtént velünk is meg fog történni, és akkor a szomorúság is tovaszáll. Nagy öröm, hogy együtt ünnepelhetjük az ő mennyei születését – mondta Csókay András.

A szentmisét követően a menet átvonult az Isten Igéje templomba, a temetési szertartásra. Csókay Károly földi maradványait a szembemiséző oltár előtt helyezték végső nyugalomra.

Federics Róbert

 

Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza